NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

„Hölgyeim és uraim! Önök most egy operát fognak látni. És mivel ez az opera úgy lett kitalálva, ahogy azt a koldusok elképzelik, illetve mivel olyan olcsónak kellett lennie, hogy még a koldusok is megfizethessék, a címe: Koldusopera.”

A Dreigroschenoper ősváltozata, John Gay 1728-as zenés balladákkalteletűzdelt műve valószínűleg minden idők első musicalje. A szerző a kor vezető politikusainak állított benne emlékművet, olyant, hogy nem köszönték meg. Nem is nagyon volt miért: Gay The Beggar’s Operájának szereplői a kor néhány valóságos eseményének, illetve szereplőjének állítanak örök emléket, azt állítva róluk, hogy nem csak a kiváltói, de haszonélvezői is a kor legendás nyomorának, és e legendás nyomor köré szervezett közintézményeknek.

Ugyanígy járt el pontosan kétszáz évvel később Bertolt Brecht is: 1928-ban, a Weimari Köztársaság fénykorában – mely fénykor, mint később kiderült, a bukás előszobája volt. Nekirontott mindenkinek, gazdagnak, szegények, a törvényenkívülieknek és a törvény őreinek egyaránt. De megkapták tőle a magukét a nők és a férfiak, ezek az egymás húsára ácsingózó izgága javíthatatlanok is. A világraszóló sikert Kurt Weill egy új zenés műfaj megteremtésével, Brecht egy új színpadi formával és az éles társadalomkritikával indokolta.

A Koldusopera megírásakor mindössze harminc éves, de szemtelenül nagyképű Bertolt Brecht valóban radikálisan újat állított előadásaival. A színészeinek azt mondta: Mutassátok meg, hogy megmutattok! A nézőinek pedig azt: Ne vágjátok már ezt a romantikus képet! Nehéz is lenne túlromantizálni, amikor Bicska Maxi, London sztár-bűnözője a függöny elé lép, és így énekel az öltönyös nagyérdeműnek:

Ne mondd nekünk, hogy szép a tisztes élet,
És minden gazság elkerülhető:
Mit ér a szó, ha nincs hasunkban étek,
Előbb zabáljunk, mert ez itt a fő.
Mi jók legyünk, ti jóllakottak – ez derék,
De értse végre minden jómadár,
Mert ezt már csűrni és csavarni dőreség:
Előbb a has jön, aztán a morál.

Macheath, köznapi nevén a „Bicska” Maxi BÖRÖNDI BENCE/BRASCH BENCE m.v. 
Jonathan Jeremiah Peacock, a “Koldusok barátja” cég tulajdonosa ILYÉS RÓBERT
Celia Peacock, a felesége BÍRÓ KRISZTA m.v.
Polly Peacock, a lánya PÁDER PETRA
Tigris Brown, London rendőrfőkapitánya CHOVÁN GÁBOR
Lucy, a lánya BOHOCZKI SÁRA
Kocsma Jenny SPOLARICS ANDREA
Smith, rendőr BÖRÖNDI BENCE/SAS ZOLTÁN e.h.Bandatagok, koldusok, kurvák, rendőrök BÖRÖNDI BENCE/SAS ZOLTÁN e.h., FEHÉR ANDRÁS BALÁZS m.v., FRÖHLICH KRISTÓF, TAKÁCS ZALÁN m.v./Bánki Mihály m.v., valamint a Keleti István Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium hallgatói: Bognár Gábor, Bolla Gábor, Déri Johanna Eszter, Kiss Dorina, Laczkó Tamara, Nagy Bálint, Sarkadi Hajnalka, Szilágyi Barnabás

Zenekar BUDAÖRSI FÚVÓSZENEKAR

fordító EÖRSI ISTVÁN
dramaturg BÍRÓ BENCE
díszlettervező DEVICH BOTOND
jelmeztervező SZAKOS KRISZTA
világítás KEHI RICHÁRD
zenei vezető SZÉP ANDRÁS/DARGAY MARCELL
koreográfus WIDDER KRISTÓF
a rendező munkatársa BARNET MÓNIKA/JUHÁSZ GABRIELLA
súgó SZABÓ BRIGITTA
rendező FEHÉR BALÁZS BENŐ

A szerzői és zenei jogokat a Hartai Zenei Ügynökség Kft. közvetítette.
Eörsi István örököseinek az engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

Az előadás hossza 180 perc két szünettel.

NAPI SZEREPOSZTÁS:

 

NOVEMBER 28. KEDD, 19:00
MACHEATH, KÖZNAPI NEVÉN „BICSKA” MAXI SZEREPÉBEN: BÖRÖNDI BENCE