NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

A Miss Daisy sofőrje egy örök érvényű történet arról, hogy a barátság köteléke miként lépheti/élheti túl az idő kihívásait. Egy elgondolkodtató történet arról, hogy az elutasítás méltatlanul egyszerű, és nem egyenlő a függetlenséggel. Egy szívmelengető történet arról, hogy az intolerancia gyűlöletet szít, viszont a másik elfogadásának készségével nem kevesebbek, hanem többek leszünk.

Alfred Uhry: MISS DAISY SOFŐRJE
Fordította: Páli Veronika
Veres1 Színház előadása

Szereposztás
Daisy Werthan...................... EGRI MÁRTA Jászai Mari-díjas
Hoke Coleburn..................... KÁLID ARTÚR
Boolie Werthan..................... PÁL TAMÁS

Alkotók
Súgó: Ádám Dorottya
Rendezőasszisztens: Kelemen Zsófia
Díszlettervező: Vereckei Rita
Jelmeztervező: Huszár Piroska, Zorgel Enikő
Zene: Nyitrai László
Dramaturg: Venyige Sándor
Rendező: Dicső Dániel

A történet a ’40-es évek Atlantájában kezdődik, ahol a zsidó származású nyugdíjas tanárnő, Miss Daisy Werthan éli magányos, ám annál aktívabb életét. Az idős nő szentül hiszi, hogy mindent el tud intézni egyedül – így számos balesete után az autóvásárlást is –, és mivel véleményét nem rejti véka alá, nem is siet senki a segítségére. Kivéve Hoke Colburn, aki Daisy fiának megbízásárból sofőrként szegődik Daisy mellé.
A kapcsolatuk nem indul zökkenőmentesen, ám az évek során barátsággá alakul.
Ítélkezés vagy elfogadás? Elnyomás vagy odafigyelés? Gyűlölet vagy szeretet? - Elméletben könnyű a helyes választ megtalálni. Éles helyzetekben azonban sokszor elveszítjük a tisztánlátásunkat. De ha esélyt adunk egymásnak, hogy megértsük a másikat, meg fogjuk ismerni az ő történetét is. Ha képesek vagyunk kilépni a saját előítéleteink fogságából, könnyen kibontakozhat előttünk egy másik személyiség, aki ugyanúgy érez, mint mi, ugyanúgy szeret, fél, örül, sír, vágyakozik, elbukik és sikereket ér el. Mindnyájan ugyanazt keressük, csak mindenki másképp. Ettől ilyen sokszínű a világ, amelyben mindenkinek van hely.
A Miss Daisy sofőrje egy örök érvényű történet arról, hogy a barátság köteléke miként lépheti/élheti túl az idő kihívásait.
Egy elgondolkodtató történet arról, hogy az elutasítás méltatlanul egyszerű, és nem egyenlő a függetlenséggel.
Egy szívmelengető történet arról, hogy az intolerancia gyűlöletet szít, viszont a másik elfogadásának készségével nem kevesebbek, hanem többek leszünk.
Végső soron ez a történet hitvallás a kíváncsiság és a méltányosság mellett.
Ne hagyjuk elveszíteni a jövőnket.