Kaffka Margit: Hangyaboly
A Kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka - Vidéki Színházak FesztiváljaA hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. A címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét.
Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit, „regényezésétâ€; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát, fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek.
Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony†(Ady Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében. Színpadon azonban először találkozhatunk az izgalmas művel, Németh Virág adaptációjában többek közt Trokán Nóra, Téby Zita, Réti Erika és Danyi Judit keresi a helyes utat. Az előadás rendezője Dér András.
A Kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka - Vidéki Színházak FesztiváljaA hangyaboly jól működő rendszer ugyan, de könnyen összetörhető. A címben szereplő hangyaboly esetünkben egy olyan apácazárda, amely ugyan monotonnak tűnik, egyszerű cselekedetekből álló napok követik egymást, azonban egy pillanat alatt igencsak felbolydul… A zárda főnöknőjének halálával ugyanis megkezdődik a hatalmi harc; az addig megmásíthatatlannak vélt rend is elkezdi érezni az új idők, a modernizációra való törekvés szelét.
Király Erzsi, a tanítóképző végzős hallgatója pedig békésen szemléli a zűrzavart. Empatikusan hallgatja a kamaszlányok szerelmi történeteit, „regényezésétâ€; lelkesen figyeli felnőtté válásukat, segíti sorsuk alakulását. Odafigyeléssel, óvatossággal lavírozik az események középpontjában; a rideg falak között is próbálja megőrizni szabadságát, fiatalságát és függetlenségét. A látszólag békés, fegyelmezett világot váratlan események kavarják fel, a klastrom életét és a lányok merev rendre kényszerített lelkét egyformán. Fiatalságuk, ébredező vágyaik a felszínre törnek, és halk, de határozott lázadásba kezdenek.
Kaffka Margit önéletrajzi ihletésű regényét 1917-ben adták ki, már akkor a Nyugat nemzedékének fontos tagja volt, „nagyon-nagy író-asszony†(Ady Endre). Leghíresebb művéből film is készült, 1971-ben, Fábri Zoltán rendezésében. Színpadon azonban először találkozhatunk az izgalmas művel, Németh Virág adaptációjában többek közt Trokán Nóra, Téby Zita, Réti Erika és Danyi Judit keresi a helyes utat. Az előadás rendezője Dér András.
Szereposztás
Kunigunda | Réti Erika |
Király Erzsi | Trokán Nóra |
Virginia | Téby Zita |
Magdolna | Danyi Judit |
Gross Helénke | Decsi Edit |
Popescu Kornélia | Krajcsi Nikolett |
Pável Marika | Dobó Enikő |
Berchtolda | Kertész Kata |
Szelényi | Pál Attila |
Fóth káplán | Kiss Zoltán |
Kapossy | Orth Péter |
Stáblista
Rendező | Dér András |
Rendező asszisztens | Sirkó Anna |
Díszlet | Kiss Borbála |
Jelmez | Kiss Borbála |
Színpadra író és dramaturg | Németh Virág |
Mozgás | Hudi László |
Zenei vezető | Károly Kati |
Zenei vezető | Látó Richárd |
Súgó | Arató Andrea |
Zeneszerző | Pap Gábor |
Helyszín
Thália Színház
Budapest, 1065, Nagymező u. 22-24.
Budapest, 1065, Nagymező u. 22-24.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!