NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

„Az embereket úgy szeretni, mint amilyenek, teljességgel lehetetlen. És mégis szeretni kell őket. Tégy hát jót velük úgy, hogy erőt veszel érzéseiden, befogod az orrod, és behunyod a szemedet (ez utóbbi elengedhetetlen). Tűrd el tőlük a rosszat, lehetőleg ne haragudj rájuk, emlékezvén rá, hogy te is ember vagy!” (Dosztojevszkij)

Lázár feltámadásában nem a jézusi csodatétel gesztusa a legizgalmasabb, hanem az, ami Lázárral történik. De nem amikor kijön a barlangból, hanem az a három nap, amíg oda be van zárva. Lázár barlangja az a hely, ami érdekel. Ahogyan mindannyiunkat érdekel.
Egy igazán jó írás beenged bennünket abba a barlangba, ahová legmélyebb ösztöneinket, érzéseinket és félelmeinket zárjuk. Ahová aztán mi is bekerülünk, és megnézzük, mivel kell szembesülnünk. Ebben a világban nincs realitás. Álom és valóság úgy keveredik össze, hogy mindeközben teljesen természetes az, hogy amit álmodunk, éppúgy világunk részévé válik, mint ami a hétköznapi valóságban tapasztalható.
Előadásunk éppen ezért megkísérel szétnézni abban a barlangban, ahová Raszkolnyikov bújt.

„Mindig azt képzeljük, hogy az örökkévalóság valami nagy, magasztos, megfoghatatlan dolog. És ha tévedünk? Ha csak egy kis szoba, mint a falusi közfürdők, ahol mindenütt csak pókok tanyáznak?” (Szvidrigajlov)

Raszkolnyikov - Nagy Péter István
Szonja - Nagy Zsuzsanna
Razumihin - Pesti Arnold
Marmeladov - Károly Bálint
Porfirij - Szabó Szilárd
Szvidrigajlov - B. Péter Pál
Pulheria - Ziembicki Dóra
Dunyecska - Oláh Júlia
Luzsin – Komáromi Sándor
Katyerina Ivanovna - Herczeg Diána
Aljona Ivanovna - Benkó Zsófia Anna
Krisztus - Barbély Gábor

Jelmez: Szűrszabó Edit
Fény: Bruckner Roland
Rendezőasszisztens: Kovács Mónika
Rendező: Komáromi Sándor