„Az embereket úgy szeretni, mint amilyenek, teljességgel lehetetlen. És mégis szeretni kell őket. Tégy hát jót velük úgy, hogy erőt veszel érzéseiden, befogod az orrod, és behunyod a szemedet (ez utóbbi elengedhetetlen). Tűrd el tőlük a rosszat, lehetőleg ne haragudj rájuk, emlékezvén rá, hogy te is ember vagy!” (Dosztojevszkij)
Lázár feltámadásában nem a jézusi csodatétel gesztusa a legizgalmasabb, hanem az, ami Lázárral történik. De nem amikor kijön a barlangból, hanem az a három nap, amíg oda be van zárva. Lázár barlangja az a hely, ami érdekel. Ahogyan mindannyiunkat érdekel.
Egy igazán jó írás beenged bennünket abba a barlangba, ahová legmélyebb ösztöneinket, érzéseinket és félelmeinket zárjuk. Ahová aztán mi is bekerülünk, és megnézzük, mivel kell szembesülnünk. Ebben a világban nincs realitás. Álom és valóság úgy keveredik össze, hogy mindeközben teljesen természetes az, hogy amit álmodunk, éppúgy világunk részévé válik, mint ami a hétköznapi valóságban tapasztalható.
Előadásunk éppen ezért megkísérel szétnézni abban a barlangban, ahová Raszkolnyikov bújt.
„Mindig azt képzeljük, hogy az örökkévalóság valami nagy, magasztos, megfoghatatlan dolog. És ha tévedünk? Ha csak egy kis szoba, mint a falusi közfürdők, ahol mindenütt csak pókok tanyáznak?” (Szvidrigajlov)
Raszkolnyikov - Nagy Péter István
Szonja - Nagy Zsuzsanna
Razumihin - Pesti Arnold
Marmeladov - Károly Bálint
Porfirij - Szabó Szilárd
Szvidrigajlov - B. Péter Pál
Pulheria - Ziembicki Dóra
Dunyecska - Oláh Júlia
Luzsin – Komáromi Sándor
Katyerina Ivanovna - Herczeg Diána
Aljona Ivanovna - Benkó Zsófia Anna
Krisztus - Barbély Gábor
Jelmez: Szűrszabó Edit
Fény: Bruckner Roland
Rendezőasszisztens: Kovács Mónika
Rendező: Komáromi Sándor
Lázár feltámadásában nem a jézusi csodatétel gesztusa a legizgalmasabb, hanem az, ami Lázárral történik. De nem amikor kijön a barlangból, hanem az a három nap, amíg oda be van zárva. Lázár barlangja az a hely, ami érdekel. Ahogyan mindannyiunkat érdekel.
Egy igazán jó írás beenged bennünket abba a barlangba, ahová legmélyebb ösztöneinket, érzéseinket és félelmeinket zárjuk. Ahová aztán mi is bekerülünk, és megnézzük, mivel kell szembesülnünk. Ebben a világban nincs realitás. Álom és valóság úgy keveredik össze, hogy mindeközben teljesen természetes az, hogy amit álmodunk, éppúgy világunk részévé válik, mint ami a hétköznapi valóságban tapasztalható.
Előadásunk éppen ezért megkísérel szétnézni abban a barlangban, ahová Raszkolnyikov bújt.
„Mindig azt képzeljük, hogy az örökkévalóság valami nagy, magasztos, megfoghatatlan dolog. És ha tévedünk? Ha csak egy kis szoba, mint a falusi közfürdők, ahol mindenütt csak pókok tanyáznak?” (Szvidrigajlov)
Raszkolnyikov - Nagy Péter István
Szonja - Nagy Zsuzsanna
Razumihin - Pesti Arnold
Marmeladov - Károly Bálint
Porfirij - Szabó Szilárd
Szvidrigajlov - B. Péter Pál
Pulheria - Ziembicki Dóra
Dunyecska - Oláh Júlia
Luzsin – Komáromi Sándor
Katyerina Ivanovna - Herczeg Diána
Aljona Ivanovna - Benkó Zsófia Anna
Krisztus - Barbély Gábor
Jelmez: Szűrszabó Edit
Fény: Bruckner Roland
Rendezőasszisztens: Kovács Mónika
Rendező: Komáromi Sándor
Helyszín
MU Színház
Budapest, XI., Körösy József u. 17.
Budapest, XI., Körösy József u. 17.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!