Fazekas István: Béres
Dráma
Béres József, a Széchenyi–díjas kutató–feltaláló a hetvenes évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975–ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene. Következő évben bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba. 2000–ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították A drámai fordulatokban bővelkedő kortárs színmű megrendítő képet fest a Kádár–korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját, ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását. „…Egyszer csak behívattak a Központi Bizottságba Aczél elvtárshoz, aki azt mondta nekem: „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.” Erre azt válaszoltam: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.” (Béres József) A világhíres kutató–feltaláló halálának tizedik és a gyógyszer–szabadalom benyújtásának 40 éves jubileumán az Újszínház ezen előadással tiszteleg a Béres–életmű előtt.
Béres József, a Széchenyi–díjas kutató–feltaláló a hetvenes évek elején alkotta meg a Béres Cseppet. 1975–ben kuruzslás vádjával eljárás indult ellene. Következő évben bejelentette a szabadalmat, amely gyógyhatású készítményként került forgalomba. 2000–ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították A drámai fordulatokban bővelkedő kortárs színmű megrendítő képet fest a Kádár–korszak bürokratikus viszonyairól, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját, ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását. „…Egyszer csak behívattak a Központi Bizottságba Aczél elvtárshoz, aki azt mondta nekem: „Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a naplóit, kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek.” Erre azt válaszoltam: „Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el.” (Béres József) A világhíres kutató–feltaláló halálának tizedik és a gyógyszer–szabadalom benyújtásának 40 éves jubileumán az Újszínház ezen előadással tiszteleg a Béres–életmű előtt.
Szereposztás
BÉRES JÓZSEF, kutató | Koncz Gábor |
ÜGYÉSZ | Vass György |
ÁGIKA, Komlós felesége | Timkó Eszter |
KOMLÓS SÁNDOR, felvidéki magyar költő | Szakács Tibor |
ÁGIKA, Komlós felesége | Tordai Teri |
SZEMCSÁK JÁNOS, Béres gyerekkori barátja | Csurka László |
KAPONYÁS BÁCSI, raktáros | Nagy Zoltán |
KATALIN, Béres felesége | Esztergályos Cecília |
SZÚRÓ, Béres munkahelyi felettese | Mihályi Győző |
SIMON, Béres asszisztense | Jánosi Dávid |
HAVAS, az MSZMP vidéki kádere | Ifj. Jászai László |
DONGÓ, az MSZMP vidéki kádere | Almási Sándor |
RÓZSA, minisztériumi munkatárs | Bordán Irén |
MACSALI DOKTORNŐ | Brunner Márta |
HAGARA PROFESSZOR | Báhner Péter |
VÁNCSA, a Csehszlovák Kommunista Párt kádere | Kautzky Armand |
RENDŐR | Darányi Ádám |
Stáblista
RENDŐR | Hajdu Ádám |
TÁNCOSNŐ | Szelőczey Dóra |
Rendező | Kerényi Imre |
Rendező munkatársa | Szelőczey Dóra |
Díszlet, jelmez | Húros Annamária Dóra |
Koreográfia | Román Sándor |
Dramaturg | Falussy Lilla |
Ügyelő | Báhner Péter |
Súgó | D. Szabó Erzsébet |
Helyszín
Új Színház
Budapest, 1061, Paulay Ede utca 35.
Budapest, 1061, Paulay Ede utca 35.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!