NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Életmonológ Gyenes Judith-tal, Maléter Pál özvegyével készült interjúk alapján, Szamosi Zsófia előadásában.

A monodráma ismételt mélyinterjúk és egyéb kiegészítő anyagok alapján, egy ember szemüvegén, az ő figuráján keresztül mutat be ezúttal épp egy Magyarország történetében kiemelkedő pillanatsort, az 56-os forradalmat, és annak egyik hősét, Maléter Pált egészen a 89-es újratemetésig.

Pali
Hétköznapi hősök/2 – Maléter Pálné

Maléter Pálné, Gyenes Judith: Szamosi Zsófia
Dramaturg: Garai Judit, Merenyi Anna
Színpadra állította, kreatív producer: Lengyel Anna

56 - nekem ez máig is a csoda. Ami az életemben a csúcs volt, az emberhez méltó.
Furcsa, hogy ezt így mondom, hiszen akkor én nagyot vesztettem, a legnagyobbat, amit ember veszíthet. Én akkor mindent elvesztettem! Mégis úgy gondolok vissza rá, hogy gyönyörű volt.”

A hazai független színházak élvonalába tartozó PanoDráma érzékeny társadalmi témái mellett elsősorban munkamódszeréről és előadásainak formáiról ismert. A dokumentumszínház verbatim, vagyis szó szerinti változata azt jelenti, hogy a színdarab az adott témában eredeti, az alkotók által készített interjúkból, egyéb hiteles dokumentumokból (például tárgyalási vagy egyéb jegyzőkönyv) és talált, szintén nem irodalmi szövegekből (internetes bejegyzések, falfirkák, villamoson elkapott párbeszédek stb.) áll össze, s míg változtatni egyetlen szót sem szabad, meghatározó alkotói döntés, hogy száz órányi interjúból és 1200 oldalnyi tárgyalási jegyzőkönyvből hogy lesz egy órányi előadás.

Maléter Pál

41 éves sem volt, amikor 1958. június 16-án kivégezték az 56-os forradalmi kormány honvédelmi minisztereként Nagy Imrével és Gimes Miklós újságíróval egy napon.

Az evangélikus családból származó Maléter katonai pályája 1940-ben, a Ludovikára való felvételével indult, onnan hivatásos tisztként Kassára került. 44-ben szovjet hadifogságba esett, majd a németek ellen kezdett harcolni, s a háború végeztével zászlóaljparancsnok lett. Első feleségétől három gyermeke volt már, mikor egy válás után megkérte Gyenes Judith kezét. 1954. május 8-án házasodtak össze.

A forradalom harmadik napján, október 25-én — ekkor már ezredesi rangban — a Kilián laktanyába küldték, hogy csináljon rendet a felkelők közt, ám igazságérzete hamarosan a felkelők oldalára állította.

“Október 29-e hűvös, de szép őszi nap volt. (…) Amikor a Kilián laktanyához értünk, a tömeg megállt és valaki az élen elkezdte éljenezni: »Maléter ezredes a Kilián hős védője!«” »Malétert a kormányba!« Előkerült a »hős« tiszt is és vállra emelték. Maléter szabadkozott. Nem hinném, hogy a tüntetők között sokan lettek volna, akik Maléter nevét valaha is hallották, vagy akár ismerték volna a Kilián szerepét a forradalomban, de akkor nagyon jól, és meggyőzően hangzott. Annyi biztos, hogy Maléter csillaga, mint üstökös ívelt a magasba.” (Radics Géza)

November 3-án, a harmadik Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterként a magyar küldöttség élén a tököli szovjet főparancsnokságra ment, ahol minden előzetes megállapodással szemben azonnak letartóztatták. Január végéig szovjet fogságban volt, majd átadták a magyar belügynek. A Nagy Imre-per társvádlottjaként kihallgatásai során következetesen ragaszkodott hozzá, hogy Magyarországon forradalom zajlott.

“1958. június 16-án hajnalban, a kivégzést követően Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós holttestét koporsóba tették és a budapesti Országos Börtön sétálóudvarán ásták el. A betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos Újköztemető 301-es parcellájába, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét »Borbíró Piroska« fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták” (Rainer M. János)

A szöveg

Az előadás eredeti ihlete a szintén a Sufniban játszott Keserű boldogsággal egy kötetben található Csalog Zsolt-interjú Gyenes Judith-tal, mely azonban csak 1984-ig, az interjúkészítés idejéig meséli a történetet. Az etnográfus-író, Csalog nagyinterjúja után harminc évvel, 2006-ban Lengyel Anna is meginterjúvolta Gyenes Judithot a Krétakör általa szervezett szabadegyetemi sorozatában. Az idén Szamosi Zsófiával és a PanoDráma dramaturgjaival együtt készített mélyinterjú-sorozat a mai napig ragyogó szellemi frissességnek örvendő Gyenes Judith-tal adja a gerincét a Pali című monodrámának.

“Az újságban utolsó hasábnál aul az ítéletek voltak, és az utolsó mondat az volt, hogy az ítéletet végrehajtották. Tehát az a döbbenet, hogy nincs hová menni, nincs kihez menni, nincs miért menni, mert… mert végrehajtották. (…) Halotti anyakönyvi kivonatot sem kaptam, mai napig tulajdonképpen. 89 március utolsó napjaiban, amikor az exhumálás megtörtént a 301-esben, addig azt se tudtam, hol lehet. ”

A PanoDrámáról

A 2007 óta működő független színház kortárs nemzetközi drámák hazai bemutatása (többek között Elfriede Jelinek, Martin Crimp, Sarah Ruhl, Mika Myllyaho, Moisés Kaufman) és fiatal külföldi rendezőkkel való együttműködésén (például a Rimini Protokoll, Andres Veiel, David Williams) és egyéb, nemzetközi produkcióin túl 2009 óta elsősorban a Magyarországon legégetőbb társadalmi kérdésekkel foglalkozik, jobbára verbatimszínházi formában. A formáció Hétköznapi hősök című sorozata azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen hétköznapi példaképekre nézhetnek fel a mai fiatalok. Tavaly bemutatott, idén felújított előadásuk a Keserű boldogság hozott anyagból dolgozott, Csalog Zsolt interjúkötetéből született a monológ, melyet Kari Györgyi ad elő szintén a Sufniban.

Amennyiben a Pali és a Keserű boldogság október 23-ai előadására egyszerre vesz jegyet, 20% kedvezményt biztosítunk. A kedvezmény internetes vásárlás esetén is érvényes.