Krétakör: A harag napja
Zenés didaxis katarzissal
2015 elején egy ismeretlen magyar ápolónő elsőként beszélt a nyilvánosság előtt kíméletlen őszinteséggel a kórházakban uralkodó szakmaiatlan és embertelen állapotokról. A nővér fekete ruhába öltözött és az utcára hívta az ország ápolóit. A szókimondó nővér alakja inspirálja a Krétakör előadását – de semmit nem használnak fel az ő valós történetéből.
Az előadás a végtelenségig kiszolgáltatott ember tragikomédiája. Azé az emberé, aki mindent megtesz azért, hogy kezébe vegye a saját sorsát, de vagy a külső körülmények (gazdasági és politikai mozgások, ígéretüket be nem tartó jóakarók) vagy a belső hiányosságok (tapasztalatlanság és tudatlanság) miatt folyton elbukik. A magára hagyott polgár kétségbeesetten bolyong a társadalmi és privát élet útvesztőiben, mígnem megbolondul és családja ellen fordul.
A nővér családjában három generáció jellegzetes vonásai tűnnek fel. Egy korábbi rendszerben szocializálódott, katolikus anya, egy öregasszony, aki mindig, mindent jobban tud lányánál, soha be nem látva, hogy megszerzett tapasztalatai a mai világban már nem érvényesek. Egy gátlástalan, túlélőszemléletét hirdető tinédzser, az ápolónő lánya, aki szerint már semmi sem számít, az életért foggal-körömmel harcolni kell, nem szabad hinni senkiben és semmiben. Főszereplő a jelenkor kihívásaival szüntelenül küszködő kisember, aki bár igyekszik bízni embertársaiban, problémáival végül mindig egyedül marad. A történet során feltűnnek korunk ismert figurái, életre kel Európa marginalizálódott felének újkori története.
Kérdés: ha a szabadpiacra épülő állam első számú szabálya, hogy mindenki magáért harcol, vajon ki védi meg azokat, akik e harcban elbuknak?
A produkciót Schilling Árpád rendezi, a színpadon közreműködik többek között Sárosdi Lilla, Láng Annamária és Rába Roland.
Koprodukciós partner: Onassis Cultural Centre – Athens
2015 elején egy ismeretlen magyar ápolónő elsőként beszélt a nyilvánosság előtt kíméletlen őszinteséggel a kórházakban uralkodó szakmaiatlan és embertelen állapotokról. A nővér fekete ruhába öltözött és az utcára hívta az ország ápolóit. A szókimondó nővér alakja inspirálja a Krétakör előadását – de semmit nem használnak fel az ő valós történetéből.
Az előadás a végtelenségig kiszolgáltatott ember tragikomédiája. Azé az emberé, aki mindent megtesz azért, hogy kezébe vegye a saját sorsát, de vagy a külső körülmények (gazdasági és politikai mozgások, ígéretüket be nem tartó jóakarók) vagy a belső hiányosságok (tapasztalatlanság és tudatlanság) miatt folyton elbukik. A magára hagyott polgár kétségbeesetten bolyong a társadalmi és privát élet útvesztőiben, mígnem megbolondul és családja ellen fordul.
A nővér családjában három generáció jellegzetes vonásai tűnnek fel. Egy korábbi rendszerben szocializálódott, katolikus anya, egy öregasszony, aki mindig, mindent jobban tud lányánál, soha be nem látva, hogy megszerzett tapasztalatai a mai világban már nem érvényesek. Egy gátlástalan, túlélőszemléletét hirdető tinédzser, az ápolónő lánya, aki szerint már semmi sem számít, az életért foggal-körömmel harcolni kell, nem szabad hinni senkiben és semmiben. Főszereplő a jelenkor kihívásaival szüntelenül küszködő kisember, aki bár igyekszik bízni embertársaiban, problémáival végül mindig egyedül marad. A történet során feltűnnek korunk ismert figurái, életre kel Európa marginalizálódott felének újkori története.
Kérdés: ha a szabadpiacra épülő állam első számú szabálya, hogy mindenki magáért harcol, vajon ki védi meg azokat, akik e harcban elbuknak?
A produkciót Schilling Árpád rendezi, a színpadon közreműködik többek között Sárosdi Lilla, Láng Annamária és Rába Roland.
Koprodukciós partner: Onassis Cultural Centre – Athens
Helyszín
Katona József Színház
Budapest, 1056, Petőfi Sándor u. 6.
Budapest, 1056, Petőfi Sándor u. 6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!